Kissé borongós, őszi bágyadtság a szabadban, szíveket – lelkeket melengető hangulat az adácsi színházteremben a XXVI. Országos Falusi Színjátszó Találkozó XVI Kárpát – medencei Színjátszó Találkozón 2025. november 14-15-16-án.

Nem könnyű beszámolni a hétvége történéseiről, hiszen annyi mindent átéltünk, annyi élménnyel gazdagodtunk. Péntek dél körül érkeztek az első csoportok, és nagy örömmel öleltük egymást rég látott barátainkkal. Délután az általános iskola aulájában került sor a vendég csoportok fogadására, ahol Szekeres Jánosné a Zéta Kulturális egyesület elnöke, majd Soha Márton polgármester köszöntötte a vendégeket. A hagyományokhoz híven pohárköszöntőt mondott Kary József az NMI nyugalmazott közszolgálati igazgatója. Nem maradhatott el a Zéta Néptánc csoport tánc bemutatója sem, és a BEB zenekar hangulatos játéka sem. Miközben vendégeink az állófogadás ételei közül válogathattak, szépen sorban érkeztek a nézőkkel az autóbuszok a közeli, és kevésbé közeli településekről, ahol ugyanolyan izgalommal várják a fesztivált, mint mi.

Kevéssel pár perccel három után Fesztiválunk fő védnöke Szabó Zsolt országgyűlési képviselő köszöntötte a vendég csoportokat és a nézőket, majd kezdetét vették az előadások. Elsőként a Hejőbábai Kitörés Színpad lépett színpadra a Kesztyűs kézzel – óvó helyzet című előadásukkal. Ők mindig olyan darabbal érkeznek, ami érzelmileg erős hatást gyakorol a nézőkre. Őket a Krasznai Tinikomédiások követték A kék madár című bemutatóval. Őket a Széki Muslincák követték Legfőbb támaszunk a söntéspult című produkciójukkal. Az est legrégebbi barátaink, a Jászfényszarui Fortuna együttes méltán nagy sikert aratott előadásával zárult. Persze nem mindenkinek, hiszen gyors terem átrendezés után vacsora, majd tánc éjfélig. Kevés alvás, és délelőtt a szakavatott zsűri: Tóth Zsó, Jancsó Sarolta és Balogh András az előző napon bemutatkozott csoportok produkcióit értékelték, észrevételeikkel, javaslataikkal segítették a további munkát. A házigazda Zétások közben megterítettek a közös ebédhez, majd újra berendezték a nézőteret, hiszen ezen a délutánon is folyamatosan érkeztek autóbuszokkal a színház szerető nézők. A szombati műsort a Jászberényi hagyományőrzők nyitották Déryné életéből összeállított szomorújátékkal. Őket a Csúzai Pódium Amatőr Színjátszó Társulat követte Hercules Bonbon című előadásukkal. Harmadikként a Hevesi Blaha Színkör szórakoztatta a nézőket A legyező című vidám színdarabbal. Az est, mint minden évben a helyi Veritas produkciójával, az Én és a kisöcsémmel zárult. A finálé alatt, a közönség állva tapsolta a szereplőket. Itt kell elmondanom, hogy mindkét napon a lelkes közönség zsúfolásig megtöltötte a színháztermet, tapsaikkal segítették a játszókat, hiszen igazán jó előadás, csak a szereplők és a nézők együttélése, együtt lélegzésekor jöhet létre. Az előadások szünetében igyekszünk is meghálálni azt, hogy távoli településekről is eljönnek, minden szünetben hagymás zsíros kenyér, és meleg tea fogadja őket.

Vasárnap délelőtt a zsűri megbeszélte a csoportok tagjaival a produkciókat, elmondták észrevételeiket, javaslataikat, majd elvonulva megtanácskozták, hogy ki és milyen minősítést fog kapni.

És szépen csendben, elérkezett az idő a fesztivál zárására, amit mindenki izgalommal, örömmel vár. Tóth Zsó kedves szavakkal foglalta össze a két nap eseményeit, meghallgatták a szereplők Balogh András és Jancsó Sarolta kedves mondatait, majd át adták a közreműködő csoportoknak az emléklapokat, és a Zéta Kulturális Egyesület ajándékát. És már csak a minősítések voltak hátra.

A zsűri a Magyar Színjátékos Szövetség minősítéseivel ismert el három együttest,

a Jászfényszarui FORTUNA Együttes Túlélők c. előadását, valamint az adácsi VERITAS Színpad Én és a kisöcsém c. előadását ARANY, a hevesi BLAHA Színkör Goldoni A legyező c. művének előadását pedig EZÜST minősítéssel jutalmazta.

A Jászberényi Hagyományőzők produkcióját színpadra álmodó, és Déryné szerepét megformáló BATHÓ Edit kiváló munkáját különdíjjal értékelte.

A minősítések átadása után a házigazdák nevében Szekeres Jánosné a fesztivál szokásos szlogenjével búcsúzott a csoportoktól: Jövőre veletek – ugyanitt.

Még elfogyasztottuk a finom ebédet, majd kezdetét vették a búcsúzkodások, a nagy ölelések, integetések. Közben a konyhán, és ahol már lehetett egyesületünk tagjai, barátaink megkezdték a rendrakást.

Köszönetet kell mondanom mind azoknak, akik bármilyen formában segítették ennek a nagy rendezvénynek a létrejöttét: elsősorban az intézmény vezetőjének és munkatársának a szervező és előkészítő munkáért, az önkormányzatnak, hogy az általuk foglalkoztatott közmunkásokat hozzánk vezényelték 2 napra hogy mindenhol rend és tisztaság legyen, az adácsi nyugdíjasok baráti körének, akik a zsíros kenyereket kenték, a gyöngyösi Molnár pékség, az adácsi pékség, a bükkszékiek hozzájárulását a közönség és a vendégek ellátásához. Köszönet a helyi általános iskola igazgatójának, aki helyet biztosított a csoportok fogadásához, elhelyezéséhez. Köszönet az egyesület tagjainak az emléklapok, az ajándéktárgyak elkészítéséért, a terem rendezésekért, a tálalásért, ahová nagyon kedvesen besegítettek a krasznai fiatalok is. Köszönet Szekeres Richárdnak a 3 nap hangosításáért, világításáért, a közreműködő csoportok színvonalas műsoraiért, a zsűrinek a segítő, biztató szavakért, és a közönségnek hogy minden évben részesei ennek az ünnepnek.

Sajnos hiányoztak régi baráti csoportok, akik különböző akadályok miatt most nem tudtak eljönni, hiányoztak nekünk.

Ünnep, mert: játszunk együtt, egymásnak, egymásért, játszunk a közönségnek, mindent megteszünk szeretetükért, és ha azonos hullámhosszra tudunk kerülni, akkor megszületik a csoda, mint ezen a fesztiválon is.