Egyszer volt, hol nem volt… a csúf,esős novemberi hétvége ellenére is volt egy csodálatos fesztivál. Pénteken a délelőtti órákban érkezett az első csoport, majd szép lassan a a többiek is megjöttek. A program a BEB zenakar hangulatkeltő zenéjével, majd a Zéta tánccsoport moldvai táncával vette kezdetét.  Köszöntő szavaim után a település polgármestere, Soha Márton üdvözölte a vendégeket, majd a Zéta tánccsoport üveges táncával bűvölte el a jelenlévőket. Kary József egyesületünk tiszteletbeli tagjának porköszöntője után állófogadásra invitáltuk a szereplőket. Közben lassan érkezni kezdett a közönség, és pár perccel háromnegyed három után Szabó Zsolt országgyűlési képviselőnk, a fesztiválunk védnöke megnyitotta a találkozót. ezt követően Soha Márton polgármester  emlékplakettet adott át Kary Józsefnek, aki több évtizede segíti a település kulturális tevékenységét. A hivatalos rész után kezdetét vette a vendégcsoportok bemutatkozása a Hejőbábai Kitörés Színpad lélekemelő Ál  – arcok – élet közeli élmények című produkciójával. Őket követte a nálunk először járó Horvátországi Csúzáról érkezett Pódium Amatőr Színjátszó Társulat vidám darabja, az Alkohol öl címmel. Az est folyamán színpadra léptek még a Gyöngyösi Játékszín szereplői a Katyi című zenés darabbal. Őket a Széki Muslincák követték a Lopótök, avagy a Mary nem olyan vidám előadással. A Jászfényszarui Fortuna Együttes nálunk tartotta  az Azt mondták, a villa  üres premierjét. A telt házas nézőtér minden előadás után hatalmas tapstól volt hangos.

Vacsora után diszkóval zárult a nap.

Szombat délutánra 4 csoport bemutatkozására került sor. Kicsit féltünk, hogy lesz-e aki ebben a szakadó esőben képes lesz kimozdulni a jó meleg és száraz szobából, de hála Istennek, újra zsúfolásig megtelt a nézőtér, sőt többeknek szék sem jutott, pedig jó sok volt belőlük.

Először a Hevesi Blaha Színkör mutatta be nagy sikerű Jertek Barátim címmel Petőfi verseiből összeállított zenés produkcióját, melyet a nézők hatalmas tapssal jutalmaztak. A Jászberényi Hagyományőrzők Rohan az Idő – egy nap a SZOT üdülőben zenével, tánccal színesített előadása következett. A Büki Sok – Szín – Pad Társulat a Rapcsák címmű előadással csalt vidámságot a közönség arcára.

És elérkezett az idő a mi előadásunk a Hippolyt,  a lakáj elkezdésére. A felcsattanó nevetések, tapsok, sikongások nagyon ösztönzőek, jó visszaigazolások voltak számunkra. A finálé végén a közönség állva tapsolt társulatunknak. Csodálatos érzés volt. A vacsorát, hajnalig tartó tánccal zártuk.

Közben szakértő zsűrink: Jancsó Sarolta színész, rendező; Tóth Zsóka előadóművész és Balogh András színművész folyamatosan elemezte és beszélte meg a csoportokkal a látott produkciókat, adott hasznos és okos tanácsokat a továbbiakhoz. A találkozón 3 csoport kérte bemutatójuk minősítését, így a vasárnapi záró momentum az értékelésekről, a minősítésekről szólt. Először a legjobb női és férfi mellékszereplő / Nagy Mária a Gyöngyösi Játékszín, Mátics Béláné a Jászsági Hagyományőrző Egylet, Koncsos Gergely a Blaha Színkör, a legjobb női főszereplő Lukovszky Judit a Gyöngyösi Játékszín, a legjobb férfi főszereplő Varga Lajos az Adácsi Veritas Színpad tagjai vehették át az okleveleket, és Bagi Krisztián képviselő jóvoltából vásárlási utalványokat tartalmazó borítékokat. A minősítést kért csoportok közül a Büki Sok – Szín – Pad Társulat ezüst, a Hejőbábai Kitörés Színpad és a Hevesi Blaha Színkör, valamint a Veritas Színpad /pedig mi nem is kértünk, de kaptunk!!!/ arany minősítéssel gazdagodtunk.

Az idő azonban nagyúr, és menni kellett vendég csoportjainknak, hiszen a csillogás után mindenkire várt a kinek rövidebb, kinek hosszabb ideig tartó utazás, a hétköznapok szürkesége. A búcsúzkodás után még rendet tettünk, majd leültünk átbeszélni az idei fesztivált, és kielemezni saját előadásunkat, és együtt örülni Lajos elismerésének, és a társulat aranyos teljesítményének. Olyan szinten voltunk túl pörögve, hogy nem akaródzott haza indulnunk, és a végén Zsoltiéknál találtuk magunkat, ahol jóízűen lakmároztuk a Bea által sütött finom bundás kenyeret.

Ehhez a fesztiválhoz is sok – sok ember önzetlen segítségér volt szükség, amit ezúton szeretnék megköszönni

Bagi Krisztián képviselőnek, aki 110 000 Ft-ot ajánlott fel a legjobb női férfi, fő, illetve mellékszereplőknek,

a Horváth pékségnek a támogatásáért /kenyér, sütemény/

Fülöp Árpád képviselőnek és feleségének a finom süteményért,

Az adácsial Baráti körének, akik tea zsíros kenyér készítésével gondoskodtak a hosszú órán keresztül itt tartózkodó nézőknek, és játszóknak egyaránt: Barnáné Szőke Juditnak, Győri Jánosnénak, Koszta Zoltánnének, Kovács Mátyásnénak, Lamos Józsefnének, Lénárt Sándornénak, Tóth Jánosnénak, Tóth Krisztinek, Rózsa Nellinek, Szabó Emánuelnének, Varga Boldizsárnénak, Varga Józsefnének, Vitay Jánosnénak.

Köszönöm a sok munkát Egyesületünk tagjainak, családtagjainak, akik az előkészítő munkákban, a terem rendezésekben, a produkciók világosításában, hangosításában, a műsorszámok felkonferálásában, a vendégek fogadásában, majd a végső rendrakásban segédkeztek: Szekeres Richárdnak, Czibolya Csabának, Kiss Zsoltnak, Kissné Berta Beátának, Széplaki Andreának, György Tibornak, Ács Zoltánnak, Gáspár Krisztinának Szamosvölgyi Diánának, Száz Ferencnek, Szekeres Jánosnak, Vargáné Nagy Máriának, Varga Lajosnak, Juhász Balázsnak, Juhászné Bátori Melindának,

A konyhán dolgozó segítőinknek: Nagy Jánosnak, Nagy Jánosnénak, Bencsik Csabánénak,

A tálalásba besegítő Juhász Emmának, Juhász Hannának és Szabó Imrének, Buda Dávidnak, Buda-Varga Violettának, valamint a tisztaságról gondoskodó Szabó –  Darók Enikőnek és Baksa Diának

Köszönjük Szabó Lászlónénak, hogy elkészítette nekünk az előadáshoz illő frizurákat.

„Ha összejövünk, az a kezdet,
ha összetartunk, az a haladás,
ha összefogunk, az a siker.”

/Henry Ford/